A dízelmotort Rudolf Diesel találta fel, miközben mérnöknek tanult Németországban. Rudolf meglepetten tapasztalta, hogy a benzinmotorok és a gőzmotorok milyen kis hatékonysággal működtek. A dízelmotor tervét 1892-ben szabadalmaztatta.

A dízelmotor és a benzinmotor is robbanások sorozata folyamán alakítja át az üzemanyag vegyi energiáját mechanikai energiává. A lényeges különbség közöttük az a mód, ahogyan a robbanások létrejönnek ezekben a motorokban.

A benzinmotorban a robbanás folyamata a következő:

  1. Szívás – az üzemanyag levegővel keveredik
  2. Sűrítés – a dugattyú felfelé halad, a benzin-levegő keveréket összesűríti
  3. Robbanás – A gyújtógyertya szikrája meggyújtja a benzin-levegő keveréket
  4. Kipufogás – A dugattyú felfelé halad, a nyitott szelepen keresztül kinyomja a kipufogógázt

A dízelmotorban a robbanás folyamata a következő:

  1. Szívás – A szívószelep nyit, a levegő a hengerbe kerül, a dugattyú lefelé halad
  2. Sűrítés – A dugattyú felfelé halad, a levegő nyomása és hőmérséklete megnő (540°C)
  3. Robbanás – Az üzemanyag befecskendezésre kerül (a megfelelő időben), meggyullad, a dugattyú lefelé halad
  4. Kipufogás – A dugattyú felfelé halad, a nyitott szelepen keresztül kinyomja a kipufogógázt

diesel-petrol-engines

A dízelmotorokban nincs gyújtógyertya. Nagyobb sűrítési arányokra van szükségük, hogy generálják azt a magas hőmérsékletet, amire szükség van az üzemanyag öngyulladásához (minél magasabb a cetánszám, annál jobb a gyújtás).

A sűrítés a dízelmotorokban sokkal nagyobb (14:1-től 25:1-ig), mint a benzinmotorokban (8:1-től 12:1-ig). A benzinmotorok kisebb sűrítési arányokkal működnek, hogy elkerüljék az üzemanyag öngyulladását (kopog a motor). A nagyobb sűrítés magasabb hőmérsékletet hoz létre és gazdaságosabb üzemanyag használatot eredményez.