A pelletek iránti kereslet hogyan terheli le a berendezéseket

A pelletek globális piaca virágzik, a lakossági fűtésre bioüzemanyagként és az ipari alkalmazásokban kazánok fűtésére használt pelletek iránti növekvő keresletnek köszönhetően. Azonban a nagy terhelés és a magas nyomás miatt a pelletek gyártásához használt berendezések és gépek élettartama csökken, a meglévő ipari kenőzsír termékek elégtelensége miatt. 

A globális fapellet termelést 2015-ben 28 millió tonnára becsülték, ennek többsége a fűtés és az ipari felhasználás között oszlott meg. Ezt a Hawkins Wright piackutató cég állítja, amelynek jelentése azt is megmutatja, hogy a globális pellet iránti kereslet 77 százalékát az EU teszi ki. Ugyanez a jelentés azt is kimutatja, hogy az ipari fapellet szektorban az Egyesült Királyság a kereslet 46 százalékát teszi ki, amelyet Svédország, Dánia és Belgium szorosan követ.

Ez nem meglepő, figyelembe véve a megújuló bio-üzemanyagok és a biomassza iránt fellendülő keresletet, amely szén-hatékony energiatermelési módszert kínál. A népszerű bio-üzemanyagok közé tartoznak a rövid rotációs idejű fás szárú növények, amelyeket kifejezetten tüzelőanyagként termesztenek (többek között a bozót, fűz- és nyárfa), valamint a mezőgazdasági melléktermékek, a nyersanyagként használt szalma, gabonahéj, hulladékfa és állati hulladékok (pl. hígtrágya és csirke alom).

Nagy veszteséggel jár

Bár ez a fenntartható energia iránti fellendülés üdvözlendő lépés, sajnos az üzemmérnökök, a létesítmények menedzserei és az üzleti vezetők számára kevésbé biztató az a veszteség, amit a pelletgyártás okoz a gépeknek és a berendezéseknek. A zúzott, apróra vágott és a folyékony szerves anyagot nyomás alatt össze kell préselni, magas hőmérsékleten, nagyon nagy terhelés mellett. Ennek az ismételt elvégzése következtében a pelletgyártó berendezések gyorsan elhasználódnak, valamint akkor is tönkremehetnek, ha nem megfelelő a karbantartásuk. A gyenge kenés a meghibásodások egyik legnagyobb oka olyan alkalmazásokban, ahol a zsír nem képes ellenállni a magas nyomásnak és hőmérsékletnek. Ezt súlyosbítja a szennyeződés, a fapor és a piszok keveredése a kenőanyaggal, melynek eredménye egy erőteljes csiszolóanyag, ami kopást, korróziót és az alkatrészek meghibásodását okozza.

Nyugalom terhelés alatt

Az EU-t és különösen a skandináv pellet iparágat egy évtizeden át szolgálva, az NCH Europe kifejlesztett egy új kenőzsírt, a K Nate HV-t, az olyan nagy terhelésű alkalmazásokhoz mint a pelletgyártás, az építőipar, a bányászat és az acélipar. A nagy viszkozitású alapolaj biztosítja, hogy erős kenőanyag filmréteg védje a felületeket a csiszoló kopás ellen, lehetővé téve, hogy a kenőzsír a helyén maradjon az extrém üzemi nyomás és magas hőmérséklet mellett is.

A kalcium-szulfonát sűrítő használata kiváló korrózióállóságot biztosít a terméknek a nehéz üzemi környezetekben az átfogó védelem érdekében. A K Nate HV olyan extrém nyomásálló anyagok keverékét tartalmazza, amelyek a nagy terhelés mellett reagálnak a hőre, és hatékony alkalmazást biztosítanak akár 220°C hőmérsékleten is.

A szennyeződés leküzdésére a K Nate HV olyan speciális polimereket tartalmaz, amelyek bevonják a szennyező részecskéket. Ez megakadályozza a felületek kopását és csiszolását, ami végül a berendezés élettartamának meghosszabbítását és a befektetés későbbi megtérülését jelenti.

Mindez azt jelenti, hogy míg a normál zsírok élettartama kb. 500 óra a cserék között, a K Nate HV bizonyítottan sokkal több ideig eltart, ami iparág vezető teljesítményt jelent. A hosszabb csereperiódus következtében ugyanakkor csökken az állásidő, és a mérnököknek kevesebb időt kell eltölteniük a kenőzsír eltávolításával és cseréjével.

Új megközelítés

Mivel a pelleteket és alternatív energiát használó globális piac megvalósítható helyettesítővé válik, az ipari berendezések igénybevétele csak nőni fog. Az üzemeltetési és karbantartási költségek kiszámításakor a mérnököknek és a létesítmények vezetőinek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kiválasztott kenőzsír tulajdonságaira.